Erdőgazdálkodás

  1. Kérdés: Erdőt örököltem, azt sem tudom, hol van. Mit tegyek?
    Válasz: Egy helyrajzi szám ismeretében az erdő 10 percen belül beazonosítható, ha felkeres, és semmibe nem kerül.
  2. Kérdés: Fák vannak a szántó művelési ágú területemen. Kivághatom?
    Válasz: Sajnos a „közhitelesnek” mondott földhivatali rendszer nincs összhangban az erdészeti hatóság nyilvántartásával. A végső szót az erdészeti hatóság mondja ki, vagyis ha az erdőként tartja nyilván, akkor az jogilag erdő, hiába írta rá a földhivatal, hogy szántó.
    Tehát amíg nem tudja, hogy az erdészeti hatóság miként tartja nyilván, addig NE vágjon fát! Ennek a kérdésnek egy helyrajzi szám birtokában 10 percen belül utána tudok járni, és ráadásul nem kerül semmibe.
  3. Kérdés: Erdőm van. Vághatok benne fát?
    Válasz: Ha Ön nem erdőgazdálkodó, akkor nem. Csak az erdőgazdálkodó jogosult fát kitermelni, azt is csak az erdőterv birtokában és az abban foglaltak szerint. Ha szeretne a saját erdejében erdőgazdálkodó lenni, tudok segíteni.
  4. Kérdés: Erdőben van résztulajdonom, és büntetnek miatta. Mit tegyek?
    Válasz: Szedje össze a rendelkezésre álló iratokat, és keressen fel. Ezek hiányában egy helyrajzi szám is elegendő a tájékozódásomhoz, csak hosszabb idő (személyes konzultáció a hatóságnál).
  5. Kérdés: Erdőm van, de csak ide tudnék építeni, vagyis ki kellene vonatnom az erdőt. Mit kell tennem?
    Válasz: Viszonylag bonyolult ügytípus ez. Általánosságban elmondható, hogy a kiirtott erdőt ellentételezni kell valamivel. Vagy pénzben, ami igencsak borsos, vagy az adott település (vagy vele szomszédosak) területén valahol egy másik, ugyanakkora erdőt kell telepíteni (csereerdősítés). Vannak esetek, amikor még a közérdek is szükséges ehhez, más esetekben nem, de akkor meg a pénzbeli megváltás nem lehet. Egyszóval nem egyszerű általánosságban erről írni. Keressen meg, a konzultáció nem kerül Önnek semmibe.
  6. Kérdés: Hallottam, hogy új erdő telepítésére lehet pályázni EU-s forrásból. Van egy üres területem, mit kell tennem, hogy erdőt telepítsek?
    Válasz: Először is kell egy jóváhagyott erdőtelepítési terv. Az ehhez vezető lépések a következők: talajmintát veszünk, laborba küldjük. Az eredmények birtokában elkészítem az erdőtelepítési tervet, és beadom az erdészeti hatósághoz. A talajmintavételtől a beadásig nagyjából másfél hónap, amiből a labor munkája kb. egy hónapot vesz igénybe. Fél hektár (5.000 m2) a minimális ültethető erdőterület.
  7. Kérdés: Mi az a szabadrendelkezésű erdő?
    Válasz: Kétféle erdőt különböztet meg a jog (még ha a természetben ezek ugyanúgy néznek is ki ): erdőt és szabadrendelkezésű erdőt. Mi a különbség? A „sima” erdő támogatással megvalósuló erdőtelepítéssel keletkezik (vagy régebb óta a hatóság adattárában van), míg a szabadrendelkezésű erdő önerős erdőtelepítés.
  8. Kérdés: Melyik jobb? A „sima” vagy a szabadrendelkezésű erdő?
    Válasz: Mindegyiknek megvan a maga előnye-hátránya: Az „sima” erdő telepítésére támogatás vehető fel, de a későbbiekben csak a hatóság által kiadott erdőterv szerint lehet fát kivágni, és a végvágás után fel kell újítani (hétköznapi nyelven: a kitermelés után újra kell ültetni). A szabadrendelkezésű erdőre semmilyen támogatás nem vehető fel, viszont a hatóság tudomásul veszi a benne folyó bármilyen gazdálkodást, sőt, ha úgy adódik és kivágják, nincs kötelezettség a felújításra.
  9. Kérdés: Hogy lehetek erdőgazdálkodó az erdőmben, ha csak résztulajdonos vagyok?
    Válasz: Ez kicsit összetett. Több szerződésforma is köthető a társtulajdonosokkal. Van olyan, aminél mindenkinek a támogatása szükséges, de van, ahol csak a 2/3 is elég. Ha kiválasztottuk a legmegfelelőbb szerződésformát, akkor azt egy megfelelően fogalmazott kísérőlevéllel tértivevényesen el kell küldeni minden tulajdonosnak. Ha sikerül a támogatásukat elnyerni, bejelentkezhet erdőgazdálkodónak. Sokan nem tudják, de az ilyen levélre nem válaszolás megadott támogatásnak minősül a hatóság szemében!
  10. Kérdés: Csak ketten vagyunk tulajdonosok, de nem akarok a tulajdonostárssal együtt gazdálkodni/rábízni a dolgokat. Mit tehetek?
    Válasz: Két út van: vagy megosztják az ingatlant, vagy társult erdőgazdálkodást folytatnak. Ez azt jelenti, hogy megegyeznek a megosztás határáról, és gyakorlatilag egy használati megosztás alapján a helyrajzi számnak külön-külön részterületén gazdálkodnak. Az első megoldás szerintem egyszerűbb és hosszútávon sokkal tisztább. Megbízható földmérőt is tudok ajánlani.
  11. Kérdés: Bejelentkeztem erdőgazdálkodónak, megkaptam az erdőtervet (ami alapján gazdálkodhatok), de mások voltak az elképzeléseim, mint amit ez alapján csinálhatok. Mit tehetek?
    Válasz: Erdőtervtől eltérő kérelmet tudok készíteni a megbeszéltek alapján, amit a hatóság engedélyez.
  12. Kérdés: Van egy erdőm, de nem tudom mennyit ér. Hogy tud nekem segíteni?
    Válasz: Fel tudom mérni a benne lévő fatömeget, ami az erdő árának jelentős részét kiteszi. A bejárás után jellemzem is a látottakat, elmondom a szakmai meglátásaimat, kérés esetén röviden a tanácsaimat is elmondom, ha el akarják adni.
  13. Kérdés: Van egy erdőm, de nagyon kicsi, már több erdész (szakirányító) is visszautasított/otthagyott. Önnek mi a legkisebb terület, amivel foglalkozik?
    Válasz: Aki az áraimat elfogadja, annak szakirányítok. Eddig még nem hagytam ott senkit azért, mert nem látok nagy pénzt a dologból vagy azért, mert sok a probléma vele.
  14. Kérdés: Fás területem van, de szerintem nem erdő. Vághatok ki fát?
    Válasz: Mindenkinek javaslom, hogy favágás előtt konzultáljunk, az nem kerül semmibe. Ha nem erdőként nyilvántartott, akkor fásítás, és a fásításból fakitermeléshez is ki kell tölteni egy bejelentőt. A hatóság az egyedül álló fát is fásításnak tartja! Tudom, sokszor elkeserítő a bürokrácia, de ha megállítják Önt a rendőrök a fával, igazolni kell a származását.
  15. Kérdés: Valaki „lábon” (csak a fát veszi meg, a terület a tulajdonosé marad) akarja megvenni az erdőmet. Belemenjek
    Válasz: Jónéhányan, akik ezzel foglalkoznak, átverik az embereket, kisebb hányad becsületes. Én nem, vagy csak igen nagy körültekintéssel ajánlom ezt a megoldást (pl. csak akkor szállíthat fát a vevő, ha ön is kiköbözi; minden napos ellenőrzés; előleg fizetés stb.). Ne feledje: ha elvitték a fát, Önnek ott marad az üres vágásterület, amit fel kell újítani („újra kell ültetni”), és azt az erdészeti hatóság számon kéri Önön! Mielőtt belevág ilyesmibe, számoltassa ki, mennyibe kerül majd elejétől a végéig az erdőfelújítás, utána látja majd csak tisztán, hogy az, amit ajánlanak az erdőért, az tisztességes-e. Megbízhatatlannak tűnő emberekkel ne egyezkedjen! Kérem, Ön ne egy lerabolt erővel kezdje meg erdőgazdálkodói pályafutását!
  16. Kérdés: Aranykoronánként egy köbméter fát ígérnek, ha támogatom azt az ismeretlent, aki bejelentkezne erdőgazdálkodónak az erdőmbe. Ez jó haszonbérnek számít?
    Válasz: Az előző válaszhoz hasonlót tudok írni: Gyanakodjon arra, hogy át akarják verni! Gondoljon bele: ismerek olyan erdőt, ami 40 aranykoronás a tulajdoni lap szerint, és 750 köbméter fa volt benne! Tehát az említett szerződés 40 köbmétert ad a tulajdonosnak, és megtart magának az ismeretlen több mint 700 köbmétert! És akkor lehet, hogy a letermelés után ott hagyja a területet, nem újítja fel, amit meg a hatóság a tulajdonoson kér számon…
  17. Kérdés: Látom, hogy pusztítják az erdészek az erdőket. Miért pusztítják erdész létükre?
    Válasz: 1920-ban (kis) Magyarország erdőterülete 1,1 millió hektár volt. Ugyanez 2017-ben 1,9 millió hektár. Az erdész szakma az elmúlt száz évben gyakorlatilag megduplázta az erdőterületet, csak elég rossz a marketingünk… Ami kényesebb kérdés, az az, hogy az erdész szakmát is elérte a világunk rohanó, profitorientált szemlélete. Sokan eszerint élnek és dolgoznak ebben a szakmában, csakúgy, mint a többiben. Ez nekem se tetszik. Ahol van beleszólásom, javaslom a kisebb tarvágásokat, lehetőség szerint szálalást, a fészkelési idő figyelembevételét stb.
Barkóca Erdészeti Társaság 2019. ©
Minden jog fenntartva. .